A negyvenes éveit taposó, vékony, magas fickó vérfoltos ingében lehunyt szemmel, eszméletlenül feküdt irodája padlóján, az éjszaka csendjét pedig csak a denevérek vijjogása zavarta meg, akik a tágas viktoriánus ház tetőgerendája alá fészkelték be magukat.

Bár a jelenet akár Stephen King egyik horror-regényéből is származhatna, ezúttal a valóság írta a sorokat, főszereplője pedig nem más, mint a világszerte ismert író. Mint a május 16-án publikálásra kerülő életrajzi kötetéből - Lisa Rogak: Haunted Heart - The Biography of Stephen King - kiderül, King drogos-piás múltja szó szerint maga volt a horror.

Az egyebek közt a Carrie és a Ragyogás sztárszerzőjének gyermekkora bizony sanyarúan telt, nőcsábász apja korán lelépett a család mellől. Anyja pedig olyan sok mellékállást vállalt, hogy a gyerekeit a rokonok felügyeletére bízta. Közülük nem mindenki bánt kesztyűs kézzel a fura fiúcskával, akit hamarosan rémálmok kezdtek gyötörni. Tőlük csak úgy tudott megszabadulni, hogy sztorikká szelídítette őket.

Egyetemista korában aztán más útját is megtalálta annak, hogy kimeneküljön a valóságból: rászokott az alkoholra és a drogokra. Hiába vette el csoporttársát, Tabitha Spruce-t, és született két gyermekük - Naomi és Joe - is a hetvenes évek elején, függőségén nem tudott és nem is akart úrrá lenni. Igazán kreatívnak ugyanis akkor érezte magát, amikor alkohol- és drogmámorban, cigarettát szívva ült az írógépe elé.

Az évek során iszonyúan tönkrement az egészsége – felesége rendszeresen a saját hányásában talált rá reggelente, ahogy eszméletlenül feküdt az irodája padlóján, az orrát pedig úgy kikészítette a kokain, hogy be kellett dugaszolnia, nehogy összevérezze az írógépet. Végül az asszony a nyolcvanas évek végére elege, és válaszút elé állította.

Néhány sikertelen leszokási kísérlet után szép lassan sikerült kimásznia a gödörből. A józanul bekövetkezett alkotói válságon is felül tudott kerekedni, ekkor születtek intellektuálisabb és elgondolkodtatóbb művei, mint a Halálsoron, melyre még a kritikusok is felfigyeltek. Ám a horror-rajongóknak sem kell keseregniük, kedvenc írójuk még mindig tele van fóbiákkal, amiktől meg akar szabadulni – többek között a pókoktól való félelme, ami oly mértékű, hogy egyelőre még nem merte papírra vetni.

- Számomra a pókok a legszörnyűségesebb teremtmények, amiknél nincs rosszabb. De mindenképpen meg akarom írni a történetüket, mert szerintem sokan félnek tőlük - mesélte életrajzírójának a 61 éves szerző.

Cikk: femina.hu